Szeptember 1-jén, helyi idő szerint délben az amerikai hadsereg új légicsapást intézett az Iszlám Forradalmi Gárda célpontjai ellen Irán déli részén, a Hormuzi-szoros környékén. Trump amerikai elnök "nagynak és erőteljesnek" nevezte a hadműveletet, és figyelmeztette Iránt, hogy ha megtorolja, még erősebb megtorlással kell szembenéznie. Az Iráni Forradalmi Gárda kijelentette, hogy az Egyesült Államok "megbánja" az akciót.
Több mint egy hónapos katonai csend után három napon belül ez a második amerikai csapás Irán ellen, és a korábban blokádok, szankciók és tárgyalások irányába terelő amerikai{0}}iráni konfrontáció visszakerült a katonai pályára.
Az amerikai médiában nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ez a támadási kör csupán korlátozott megtorlás az iráni aknafektetésért és az amerikai támaszpontok elleni támadásokért, vagy az eszkaláció új fordulójának kezdete. A Hormuzi-szoros irányításáért folytatott küzdelem kulcsfontosságú tényezővé válik az Egyesült Államok iráni konfrontációjának következő irányának megfigyelésében.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága bejelentette, hogy szeptember 1-jén keleti idő szerint déli 12:00-kor az amerikai hadsereg csapásokat kezdett az Iszlám Forradalmi Gárda Iránon belüli célpontjaira. Az iráni média ezt követően robbanásokról számolt be a Qeshm-szigeten és több dél-iráni kikötővárosban, köztük Bandar Abbasban, Chabaharban, Konarakban, Jaskban és Sirikben, és kárt okozva egyes kikötőkben és polgári létesítményekben. Az Egyesült Államok azonban még nem tette közzé a célpontok teljes listáját, és Irán állításait sem ellenőrizték függetlenül.
Ez a légicsapás nem hirtelen történt. Két nappal korábban, augusztus 30-án az amerikai hadsereg két rakétavetőt csapott le az iráni Larak-szigeten, azt állítva, hogy a Forradalmi Gárda aknák indítására készül a Hormuzi-szorosba. Irán ezt követően rakétákat lőtt ki két amerikai támaszpontra Jordániában, és az Egyesült Arab Emírségek bejelentették, hogy elfogtak egy iráni drónt. Trump kijelentette, hogy Irán összesen nyolc rakétát lőtt ki amerikai támaszpontokra, és a szeptember 1-jei akció "jogos válasz" volt.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága egyelőre csak megerősítette a légicsapásokat, de nem hozta nyilvánosságra az érintett repülőgépek típusát, a bevetések számát, a felhasznált lőszereket, illetve azt, hogy hordozó{0}}repülőgépek érintettek-e. A Fox Newsnak adott interjújában Trump azt állította, hogy az amerikai hadsereg megsemmisítette Irán felépülő radarrendszerének egy részét, és kijelentette, hogy a USS George Washington repülőgép-hordozó készen áll a további lépésekre. Arra is figyelmeztetett, hogy ha Irán ismét megtorolja, akkor "magasabb szintű" sztrájkkal kell szembenéznie.
Az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda és a Fegyveres Erők vezérkara kijelentette, hogy "súlyos büntetést" és "pusztító csapásokat" hajt végre az Egyesült Államok ellen. Figyelemre méltó, hogy alig néhány órával az amerikai légicsapások előtt Peshichiyan iráni elnök kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok újra betartja a júniusi egyetértési nyilatkozatot, Irán hajlandó azonnal folytatni a megállapodás szerinti kötelezettségeit. A szinte egyidejű diplomáciai jelzések és katonai akciók azt jelzik, hogy mindkét fél megpróbálja a másikra hárítani a felelősséget, miközben katonai nyomást gyakorol alkuereje növelésére.
